Igen, a II.Rákosi rendszer visszahozta nekünk az ÁVH-t, bár ma az Állam Védelmi Hatóság sokkal modernebb, erőszakmentesebb, mint az ősi ÁVH. Ma nem fáradoznak a gyilkolásoddal, veréseddel, inkább csak a jogtalan anyagi lekopasztásoddal, egzisztenciális tönkretételeddel kergetnek az öngyilkosságba.
A mi politikai elitünk ellopta, elherdálta az országunkat, s most valahogy a pénzt be kell hajtani az ország életbemaradásáért, az ÁVH dolgozók további busás bérezéséért. Viszont a "nagyoknak" a súlyos bűneit az ÁVH dolgozók sohasem vizsgálják, nem is büntetik. Persze a kicsik sem lesznek pellengérre állítva, ha az állami intézmények, vállalatok alkalmazásában dolgoznak, és a mutyizós elvtársi munka szabályait betartják.
A kilábalás a II.Rákosi rendszerből az I.Rákosi rendszernél sokkal kevésbé valószínű az ország súlyos eladósodása, NATO leigázása miatt. Ámbár a kínai reform-kommunizmus, vagy az orosz erőszakos visszaállamosítások, elkobzások, súlyos büntetések, napról-napra meggondolandóbbak lesznek!?
Nekem az ÁVH újjáélesztését az APEH-nak nevezett intézményen keresztül az elmúlt években kellett megtapasztalnom, bár a rossz jogtanácsosi javaslat, az ÁVH pökhendiséggel megáldott minisztérium is hozzásegített az APEHÁVH kezei közé kerülni.
Miért is lettek az APEH-osok a Rákosi-Gyurcsány kormány akaratának köszönhetően, igazi ÁVH-sok?
Mert a XXI.-dik századi Rákosi kormány az APEH hivatalokat jogászoknak nevezett ÁVH-brókerekkel töltötte föl, és még a régi dolgozóknak is ÁVH jogokat adott. A hedge funds brókerek nem akarnak macerás, bizonytalan kimenetelű céges ügyekkel foglalkozni, inkább csak a jogi ismeretek területén tájékozatlan, mulasztást elkövetett, banális hibát vétett kis-kulákokról húzzák le a bőrt, tudva az ÁVH jogon felüliségét. /Ma a kulákokat kisvállalkozóknak nevezik, akiknek szigorú, sokszor törvénytelen ÁVH ellenőrzések, behajtások mellett szabad kis-kuláknak lenni! /Az EU csatlakozásunk után, azonnal Ausztriában próbáltam vállalkozni, a már említett jogtanácsos által ajánlott egyéni vállalkozással a tarsolyomban, amely csak budapesti üzletem bérbeadása után bocsátott ki számlát. Bár én korábban minden magyarországi céges bürokráciát megszüntettem, s már a bérbeadáshoz szükséges adószámot is beszereztem, mégis a jogászra hallgattam. Az ő későbbi magyarázata szerint ő azt "hitte", hogy az egyéni vállalkozás miatt, nem kell az üzletem vétele után fizetendő ÁFA-t leadóznom. Végül is az ő "hite" nem lett igaz, így az ÁFA befizetés mellett, ott volt a vállalkozás a nyakamon. Az egyéni vállalkozás jogcímén nem számlázhattam ÁFA-s számlát a bérlőmnek, és a bécsi üzletem felújításához vásárolt áruk ÁFA-ját, sem kaptam vissza. A károm itt is meghaladta már az egy millió forintot. Megtudva az ÁFA elszámolás lehetetlenségét, osztrák cégem nevére kértem a számlákat Magyarországon, újból feleslegesen.
A Kossuth Rádió által beígért felvilágosítást a már említett ÁVH stílusban dolgozó Külkereskedelmi Minisztérium, nekem, disszidensnek nem adta meg, inkább nem éppen finoman tovább küldött a Bécsi Magyar Konzulátushoz. Ott a nagyon kedves, illetékes hölgy megint nem tárgyalt velem, hanem két ügyvédet ajánlott felvilágosításhoz. A majdnem őrületbe kergető egyéni vállalkozásom miatt kicsit fóbiám volt a magyar ügyvédektől, s ezért az osztrák ügyvédet választottam. Az ügyvéd úr érezve jövendőbeli üzletem zsidó stílusát, egy-két találkozásunk után röviden elkezdett beszélni a témánkhoz nem éppen illő, hajdani chicagói munkájáról, várva az én reakciómra, de én született balek, nem adtam elő mesét, a nem létező chicagói tőzsdén dolgozó zsidó rokonomról.
S így az ügyvéd úr, olyan tanácsokkal látott el, amelyen ő extra jó pénzt keresett, viszont nekem a rossz cégforma évente 1950 euró kárt okozott a testületi adó fizetési kötelezettségem miatt. Aztán még az ő etnikai társainak is tovább közvetített. Az általa ajánlott méreg drága profi könyvelő 600 Euróért nem kért tanácsokkal látott el, amit én tulajdonképpen már tudtam. De én zsugori magyar, az ÁFA elszámolás módját már nem akartam cirka 1000 Euróért megkérdezni tőle, azzal a hátsó szándékkal, hogy majd a nagyon kedves hölgy alkalmazottjából kiudvarolom az információt. Ő valószínűleg nem szándékosan, de rossz tanácsot adott, s ezért az osztrák cégem nevére kértem a magyarországi számlákat a bérelt üzlethelyiség felújításához, amit a következő negyedévben nem tudtam Ausztriában elszámolni. /Az EU-szám puszta létét, csak ezek után tudtam meg!/ Mit tehet ilyenkor egy olyan magyar, aki pusztán csak nemzeti öntudatból vásárolt Magyarországon? Fölkeresi a helyi Mosonmagyaróvári APEHÁVH-t, ahol az ügyintézőtől megkérdezi, hogy hogyan tudja az 500 ezer forintnyi, osztrák cég nevére kért számlák ÁFA-ját visszaigényelni? Az ügyintéző ennek a lehetőségét, nekem nyugaton élő gazdag kapitalista népnyúzónak, szigorúan elutasította! A valódi igazságot már későn tudtam meg, így fuccs az 500 ezer forintnak! Azért később puszta kíváncsiságból bementem hozzájuk megkérdezni az ÁVH-ás tiszt urat, hogy miért tájékoztatott engem rosszul? Amire ő azt válaszolta: Önnek jogtanácsoshoz kellett volna menni! De, hogy ő miért adott nekem rossz tanácsot, az már válasz nélkül maradt. Gondolom az ÁVH-ban a távozásom után, egy utolsó kulák trógernak neveztek a legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül.
Ezt követően a 2006-ban megszüntetett egyéni vállalkozásom kergetett a győri ÁVH hálójába, amiből láthatóan nagyon nehéz kigabalyodni. Sajnos lakhelyemen, a külföldi vállalkozásom okozta komplikáció miatt, a cégem könyvelését rendszerint elutasította az újonnan megkeresett könyvelő, ám végül is nagy nehezen találtam egy szociális érzékkel megáldott szakembert.
A tündéri nő a vállalkozásom bonyodalmait fölvállalta és az utolsó leheletig, bagó pénzért reménytelenül küzdött velem az ÁVH részben jogtalan behajtási szándékai ellen. Be kell vallanom, hogy a magyar cégem elhanyagolásának igazi oka a jog ismeretek hiányán kívül, a pénz hiányom és a szinte állandó bécsi tartózkodásom volt. Gyakorlatban Magyarországon az ilyen kényszervállalkozások mindennemű számlakiadásaitól, egyéb költségeitől meg szoktak feledkezni a tulajdonosok. Én pedig, nem tüntettem el a számlatömböt, nem írattam kevesebbről másfél évig kibocsátott havi 250 ezer forintos számlát, hanem jelentkeztem az elmaradt befizetési költségeim kiegyenlítéséért. Az általuk először 1,8 millió forintra kalkulált /Az én könyvelőm 1,1 millió forintot számolt./ szja tartozást megpróbáltam részletekben kiegyenlíteni, de vesztemre ezt az ÁVH-brókerek rendszerint elutasították, inkább még egy elmulasztott „vétséget” kreáltak !Nem fizettem Magyarországon a TB járulékot! Osztrák cégalapításom után, havonta kaptam Ausztriában a TB és a nyugdíjjárulék számlát, amit ezért nem fizettem Magyarországon tovább - nem tudva a lemondási kötelezettségemet. Miért nem hiányzott jelentkezésemig ez a járulék az ÁVH-nak? Ausztriában próbálkoztam még piaci árusítással is az üzletem mellett, amit én rövid időn belül abbahagytam, de az osztrák Finanzamt, a következő év kezdetén, résen is volt, és küldött nekem 600 egynéhány eurós számlát, amit én visszaküldtem a használatlan piac behajtási könyvvel együtt, díj sztornózási kérelemmel. Erre ők válaszul, visszavonták a díjat és az engedélyemet - 13 Euró kijelentkezési díjjal terhelve a költségvetésemet, ellenben a magyarországi járulékaim ketyegtek. Az szja +18 havi TB nem fizetésemért, különböző összegeket követeltek tőlem.Ezeket én bécsi csődöm okozta pénztelenségem miatt, minden alkalommal, részletfizetési kérelemmel válaszoltam meg. Végén már a havi 100 ezer forint részletfizetési kérelmemet a házam eladásáig is elutasították azzal az indoklással, hogy a házamat évekig sem tudom eladni! - Hogy miért nem lehetett volna eladni a Pozsony közeli Levélen, 2008 elején egy házat? Az ÁVH pedig, tovább dagasztotta a számlámat, extra elővezetéssel, extra fél millió forintig terjedő bírság fenyegetésekkel! Nekem mindig készenlétben kellett lenni, netán ügyvéddel a követeléseiket szakszerűen megválaszoltatni, Győrbe, Mosonmagyaróvárra utazni. Ahol az ÁVH dolgozók megint megnyugtattak, hogy ha kifizetem a Magyarországon nem fizetett kis TB számlácskát, akkor jobb nyugdíjam lesz! Aztán jó két év után jött a végső leszámolás! Először csak levélben fenyegettek a házam, autóm elkobzásával, majd üzletem bérlőjétől teljesen jogtalanul követelték, a 2 milliósra dagadt "adóhátralékom" kifizetését! Aztán végrehajtókat küldtek a nyakamra, s jött az utolsó figyelmeztetés a házam foglalására az elkobzása előtt! De pechükre, uzsorakamatra sikerült pénzt szereznem és kielégíteni az ÁVH föltuningolt követeléseit. Persze, ők így is szép bónuszt kaptak a több mint 2 millió forintos befizetéseimből. A Kossuth "Bank "Rádió szerint az ÁVH-brókerek tavaly 17 milliárd forintot kaptak, amiből fejenként egy bróker sem kapott 1000000 forintnál kevesebbet! Az ÁVH-brókerek, a banki brókerekhez hasonlóan a rossz munka után is megkapják a visszavonhatatlan bónuszt, és még bankokhoz hasonlóan itt sem lesznek felelősségre vonva a brókerek. Vesztemre még mindig nem lett vége az ÁVH-ás üldöztetésemnek! Befizetésem után egy hónapon belül újból kaptam egy fél millió fölötti számlát és berendelést a győri ÁVH székházba, ahol az engem kihallgató szimpatikus bróker hölgynek az ÁVH-t Strassburggal fenyegettem meg, s gondolom ennek köszönhetően 8 havi ÁVH-ás szabadságot, kaptam. De idén egy másik bónuszra vágyakozó ÁVH-bróker újból előszedte az aktáimat, és megint jöttek a fenyegetések…
Az általuk 2 év után követelt E-CARD-omat, a tervezett berlini költözködésem miatt, tavaly ősszel eldobtam. Minek is kellett volna az már nekem? Németországban az esetleges újbóli biztosításomnál, úgyis új kártyát kapnék. De az E-CARD miért csak, több mint két év után jutott az eszébe az ÁVH-nak? Ezen kívül még kértek tőlem egy újabb osztrák TB fizetési igazolást, szintén több mint két év után. Nem nagy színtű dilettantizmus ezeket két év után kérni? Természetesen hivatalos fordítóval újból lefordíttattam az ÁVH felszólításokat a hajdani E-CARD-om igazolásáért, majd a német szöveget magyarra fordíttattam. Megint kidobtam fordításokra, több mint 50 ezer forintot, ja meg háromszor Bécsbe utaztam és mindent ajánlott levéllel, postáztam az ÁVH részére. Az időm meg az ÁVH-nak úgysem érték! Remélhetőleg, meg van a végeredmény! Hosszú ellenállásomnak köszönhetően, mégsem kell kétszer fizetnem a nyugdíjjárulékot. De, azért még 200 egynéhány ezer forintot utolsó döfésnek követelnek tőlem! Én már ezt nem fogom kifizetni! Na, meg a bankok se adnak már olyan könnyen kölcsönt, mint tavaly májusában, amikor 4 millió forint svájci frank elszámolású kölcsönt vettem föl 15 évre, az ÁVH által kreált 2 millió + uzsorakamat miatt, plusz az 1,3 millió forintot, pedig a Suzuki Ász gennyes "maradvány-akciójának" köszönhetően. Apropó, az előbb említett 200 ezres követelést sztornózták, majd később alig 40 ezer forintot követeltek tőlem, amit még "örömmel" be is fizettem.
Ha ma a kezembe lenne az ÁVH követelései által összekapkodott pénz, akár vállalkozhatnék is, de őszintén nem akarok ebben az országban élni, vállalkozni csak jelenleg a házamat nem tudom eladni a válság miatt.
Ügyvédek szerint az ÁVH ellen Magyarországon nincs jogi védelem, s így az ő eljárásuk bíróság elé vitele értelmetlen pénzkidobás!
Hát igen, megint itt van a nyakunkon a Rákosi-rendszer, Rákosi kultúra, Rákosi-bankok, és az ÁVH hatóságok .Ezért is ha bankokat, országot ajánlhatok nektek, kerüljétek a magyarnak nevezett bankokkal, hatóságokkal a kapcsolatot...
Ha értek bennetek hasonló ÁVH döfések, osszátok meg velünk!